Biztos sokan átélték már az érzést, amikor az „ázsiai” mindenesboltban hirtelen hányingerszerűen elég lesz a mindenfelé százával felaggatott, fröccsöntött, műanyag biszbaszokból. Ilyenkor az ember már csak a kijáratot keresi kétségbeesetten. Na, ezt az élményt már a M. Kir. Operában is át lehet…

Sokan kárhoztatják az operairodalmat a semmitmondó, sokszor bugyuta, szélsőséges érzelmeket felvonultató történetek miatt. Pedig annak, aki nem akar vagy tud dolgozni, a tinglitangli sztori még a jobbik eset, ugyanis a jól megírt szüzsé komoly kihívás elé állít: gondolni kellene róla valamit. A…

Erről szemérmesen hallgatni terveztem. A kiindulás egy középszerű ötlet, egy sekélyes librettó és egy fontoskodó zeneszerző. Az énekesek operettisták: elnagyolt mozdulatok, az érthetetlenségig túlartikulálás, értő váltogatás a forte és a fortissimo között, de nagyon magabiztos és élvezetes éneklés.…

Ebből az előadásból sajnos nem a sziporkázó rendezői ötletek hiányoznak, hanem a rendezés maga. Annyira szomorú, hogy még mindig ott tartunk, hogy két énekes álldigál egymástól 8 méterre a színpadon, és arról zengenek, hogy mennyire (szó szerint) halálosan szeretik egymást. Mindezt olyan díszletek…

Nekem nem volt Diótörő-múltam, de mindig nagyon megviselnek az Operában a gagyi díszletek, a háttérből dübörgő átdíszítés hangjai, a hungarocell-műhó. Brecht álmodni sem merhetett ilyen hatásos elidegenítő effektekről... A sajtkatapultot meg sem értettem – lehet, hogy csak én nem vagyok eléggé…

Aki kitalálta, hogy balettet ír a Don Quijotéból. De akkor már legyen 3 felvonás, és miért is ne lenne VÉGIG a legBUTÁBB umtatta-umtatta valcer, még az se baj, hogy Don Quijote nem annyira szerepel benne.Aki megkoreografálta, bár történet híján egy dögunalmas divatbemutatót csinált belőle, egymás…