Hetedik sor, tizenkettedik szék

2018.máj.25.
Írta: het.tizenketto komment

Na, végre – Ithaka (@Katona)

Nem tudtam, mit várjak ettől a darabtól, annyit csalódtam az utóbbi időben a Katonában. Üresség, hiány – ezzel az érzéssel távoztunk legutóbb. Nade most. Kezdjük a formával. Ez az, ami az első benyomást adja, és ha valami, ez amúgy is ritkán hibás a Katonában. Most sem az, sőt. Átgondolt a…

Tovább

Fény, hiány – A Dohány utcai seriff (@Örkény)

Amikor lemennek a fények…, nos, akkor teljesen lemennek a fények, vaksötét lesz, és így is marad majdnem másfél órán át. De megtörténik-e ebben a sötétben a Színházi Pillanat? Feszültségesen kezdődik A Dohány utcai seriff, ahogy elrendezgetnek bennünket, hogy ne türemkedjünk a járásokba, ahogy még…

Tovább

Haragudni az anyádra, mert megölték a gázkamrában – Sóvirág (@Víg)

Örkény azt mondja, rájött: feleslegesen fáradozik mondjuk egy szoba leírásával, úgyis mindenki látott már szobát, és senki sem a leírtakat fogja elképzelni, hanem azt, ami eleve is él a fejében. Ezért is kezdett egyperceseket írni. – A működésben lévő haláltábor képe viszont kevesek fejében létezik,…

Tovább

Elbuszozni az őszinteségig – Két néni, ha megindul (@Örkény)

Temetői road movie – ez az alcíme ennek a darabnak. Szerintem az alcímeknél csak az visszataszítóbb, ha a darab címében szerepel az „avagy” szó, világosan jelezve, hogy fergeteges, fordulatokban gazdag komédiának nézünk elébe, ahol szem nem marad szárazon. A két néni persze nem ilyen, de akkor…

Tovább

Veled, uram, de… ööö… izé… na… hátőő… – Bánk bán (@Nemzeti)

Bánk bánt nézni háromféle ember megy: akit elrángat a magyartanára; akit valamilyen homályos tiszteletérzet vezérel a nagy klasszikus iránt; végül az, aki kíváncsi, egy jó rendező mit hoz ki a sokféle terhek alatt roskadozó műből. Ki távozott ezúttal elégedetten? A három néző-alfaj igényeit nem…

Tovább

A {város} peremén, ahol élek – Pionírszív (@Örkény)

A Pionírszív oda üt, ahol igazán fáj. De hogy szólhat egy szlovák kortárs regényen alapuló darab a magyar nézőhöz? Mind jól ismerjük a város peremét, ahol oly sokan egyensúlyoznak, kapaszkodnak. Nemcsak a város pereme ez, hanem a lété is. Szobakonyha ez a perem, fekete-fehér kockakő, kontakthibás…

Tovább

Üresség, hiány – Berlin, Alexanderplatz (@Katona)

Félve mentem erre a darabra, azt éreztem, nagy a tét. Az utóbbi időben látott új darabok a Katonában mind komoly hiányosságokkal küzdöttek: hiányzott a tartalom. Nem kizárólag a Berlin, Alexanderplatz-ot nézni érkeztem tehát, hanem azt megtudni, hogy vajon visszatér-e a Katonától megszokott…

Tovább

A legigényesebb szájbarágás – Széljegy (@Katona)

Ilyen jó rossz darabot még sosem láttam. Rezes Judit fantasztikus. A legnagyobb elismerés egy színésznek szerintem az, ha azt érzed róla, hogy igen, ő emberként tényleg ilyen lehet. Én teljesen elhittem neki, mint ahogy a Nyomozóban is, meg a Szezonban is – csakhogy ez három tökéletesen…

Tovább

Szó szerint kialszik – Hit, szeretet, remény (@Örkény)

„Kis haláltánc” – ezt mondja darabjáról Ödön von Horváth, és igazán irigylem ezt a kifejezést, talál. A haláltáncot én grandiózusnak képzelem, a kis haláltánc tehát oximoron, és mint ilyen, remekül alkalmazható mai viszonyainkra. E haláltánc kicsiségét mutatja, hogy a főszereplők kisemberek:…

Tovább
süti beállítások módosítása